1993 óta dolgozunk Egerben gőzerővel, megállás nélkül. Mi akkoriban még nem értettük mi a lényege az egésznek, miért pinceszagú állandóan apa kabátja, és miért kell minden vasárnap délben megkóstolni azt a pohár bort. Ahogy nőttünk egyre jobban beleértünk, megértettük, és a vasárnapi adagot szinte már mi követeltük.
1998-ban édesapánk év borásza lett Magyarországon, 2001-ben a Wine Spectator a világ legjobbjává választotta a '98-as Ornellaiat ami az ő keze alatt nevelkedett. Ebben az időszakban vált világossá, hogy ez nemcsak egy munka, egy karrier, hanem szenvedély, és küldetés is egyben. Az egri bor és általa a magyar bor egy közös missziónk mely célja a világ elragadtatása.
2005-ben ránk lett bízva minden: a szenvedély átérzése, a küldetés folytatása, a cél betöltése...az egri bor felemelése. Most ezen dolgozunk, és meg nagyon sok van hátra. De hát az ember célja e küzdés maga...

A borászat nagy utat tett meg a kezdetek óta, a folyamatos technológiai fejlesztésnek, új területek vásárlásának és a számos új telepítésnek köszönhetően.

Természetesen ehhez szükség volt Gál Tibor szakmai tudására, széles látókörére, viszonyára a világ és a magyarországi szőlészeti – borászati trendekkel kapcsolatban. Magyarország utazó bornagyköveteként, nyugati és újvilági tapasztalatait ötvözte a magyar tradíciókkal. A terroir típusú borászkodás felismerésével, a megfelelő fajták és klónok kiválasztásával új dimenziót nyitott, melyben Gromon Tamás főborász végig segítő társa volt.

A legfontosabb, hogy jó bort készítsünk….és meggyőződésünk, hogy az egri borok hamarosan felsorakoznak a világ kiemelt borvidékei mellé.

Elhivatottságunk, kísérletező kedvünk és kíváncsiságunk hajt minket előre, hogy egyesítsük a keleti világ titkait a nyugati világ kedvességével, és olyan elegáns bort alkossunk, amiben egyben kiteljesedhet borászatunk egyénisége, kreativitása.

Palackba zártuk Magyarország első dűlőszelektált Pinot Noir - jait, Syrah - Merlot – ját, Viognier – ját, hogy borainkon keresztül megmutathassuk sokoldalúságunkat a borkedvelőknek.

Igen, inspirál minket, mit lehet kihozni a gondosan kezelt szőlőből. Egy olyan bort, amire büszkék vagyunk…!

A birtok

A Gál - birtok szőlőültetvényei az Egri Borvidék kiemelkedő dűlőiben, 37,6 hektáron találhatóak, közel 20 szőlőfajta biztosít megbízható alapanyagot boraink elkészítéséhez. A területek elsődleges anyakőzete a leülepedett és megszilárdult vulkáni hamu, a tufa. A talaj a folyamatos mikroelem biztosítás mellett a talajvizet és a tápelemeket is jól tárolja. Az enyhén savanyú pH kedvező feltételeket biztosít a magas minőségű szőlőműveléshez. A saját telepítések zömében 240 cm x 80 cm-es térállásban történtek, amit guyot műveléssel művelünk. Terméskorlátozással, - 5-7 tonna/ha - dolgozunk, amit 5000 hektáronkénti tőkeszámú ültetvényen termelünk meg. Szőlészetünk magas minőségét fémjelzi a hármas struktúra melyre a területi igények maximális figyelembevétele, a magas kézimunka felhasználása és modern termesztéstechnológiai feltételek jellemzőek.

Pajados dűlő (13,7 hektár)
Síkhegy dűlő (12,8 hektár)
Grőber dűlő (2,4 hektár)
Áfrika dűlő (3,7 hektár)
Tornyos dűlő (4,0 hektár)
Eged - hegy (1,0 hektár)

A világ borfogyasztásában forradalom zajlott és zajlik és ennek a forradalomnak azok voltak a nyertesei, akik jól látták milyen változás zajlik a világban. Ennek a változásnak jó megfigyelője, jó szintetizálója volt Gál Tibor. Felismerése szerint olyan fajtát kell választani, amelyik adaptálható a mi viszonyainkra, olyan sajátságos karaktert hoz, amellyel egy új fogyasztói réteget lehet megnyerni a boroknak, a tradicionális fogyasztóknak pedig bemutatni egy újfajta íz világot, melyet a korábbi fajták addig nem adtak. A klón kísérletek legértékesebb része a végeredmény a bor, ott megkeresni a különbségeket, ehhez az úthoz azonban a szőlőn keresztül vezet a megoldás.

„Magyarországon először Gál Tibor kezdett el komolyan foglalkozni vele, aki értő módon állt hozzá,” - mondja róla Rohály Gábor, a borszakma neves újságírója. Ő írja a következőt is a 2004 év borainak értékelésekor Gál Tibornak, „Téged tekintünk a Pinot Noir készítésének nagymesterének, mondhatnánk pápájának. Aki ezzel a fajtával akar foglalkozni, annak tőled kell először tanulnia.

„A fajta meghonosításának érdekében Gál Tibor, egri birtokán 21,8 ha területet szánt a Pinot Noir-nak, a legkülönbözőbb dűlőkben. A kiemelkedő dűlőket jól ismertve, ennek tudatában végeztük el a telepítéseket. A három legkiemelkedőbb dűlőnek a Pinot noir szempontjából a következő dűlőket tekintejük:

Pajados
Síkhegy
Grőber dűlők.

E területekre Tibor Franciaországból Burgundiából hozta a klónokat.

A klónok kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy olyan klónokat válasszunk, amelyek már bizonyítottak Franciaországban és az Újvilágban egyaránt. Ebből a kínálatból helyezte el Tibor úgy a klónokat, hogy azokból üzemi méretű, és mikrovinifikációs kísérletre is értékelhető eredményeket kapjon. A dolog komplexitását adja az, hogy itt egyszerre gyakorlatilag három dolgot is vizsgálhatunk, egy kísérleten belül, hiszen erre adottak a lehetőségek.

A hármas tagozódású kísérlet:

Ez magába foglalja a termőhelyek értékelését. A klón kísérlet 3 dűlőben folyik, azonos klónokkal, és azonos alanyokkal.
A Pinot Noir klónok mellé meg kell találni, hogy az adott helyen mely alanyok szolgálják legjobban a fajta érdekeit. (használt alanyok: 3309 C, SO4, 420A,101-14, Chasselas 41 B)
A klónkísérletben a következő számú klónok szerepelnek:115,292,375,667,762,777,877

A kísérlet normál üzemi körülmények között folyik, hiszen az úgynevezett „fenológiai felmérés” is csak csupán rögzíti a vegetációs időszak alatt az egyes klónok közötti eltéréseket. Borászati értékelését az teszi lehetővé, hogy az egyes klónok elkülönítve kerülnek leszüretelésre, és így a feldolgozás alatt a külön tételenkénti kezelésük megoldott a pincében.

A kísérlet olyan sok kérdésre ad választ, és olyan nagy horderejű, hogy az Egri Szőlészeti Borászati Kutató Intézet is részt vesz benne, a kiértékelési fázisban. A kísérlet jelentőségét bizonyítja az is, hogy a Corvinus Egyetem Kertészeti Karáról a Szőlészeti Tanszék is belépett ebbe a kísérletbe, hiszen tudják, ebből a széles választékból valóban ki lehet választani azokat a klónokat, amelyek Magyarországon ideálisak a továbbszaporításra. A kiemelkedő klónokból azok az egyedek (azok a tőkék) kerülnek továbbszaporításra, amelyeket itt a Gál Tibor birtokon kijelölünk, de ezek a kiválasztott tőkék már egyben szuper klónokat jelentenek.

Ezekre a csapvesszőkre van igény. Felhasználják az oltványtermelők, hiszen ők tudják azt, hogy a vásárlók olyan oltványt szeretnének, amelyeknek a csapvesszője már bizonyított. Fontos tény, hogy egy neves termelőnél, és adaptációs kísérletben is részt vett.

Az előbb említettek bizonyítják, itt nem egy egyszerű kísérletről van szó, hanem nagyon is életszerű megfigyelések sorozatáról, amelynek a hasznát sokan látják a későbbiekben.

Ezen megfigyelések eredményeképpen jött létre Gál Tibor Pincészet dűlőszelektált borcsaládja, ahol a különböző területekről származó (Síkhegy, Grőber, Pajados,) Pinot Noir-ok külön kezelést és megfigyelést kaptak, ezáltal különböző ízek köszönnek vissza a palackból is.

„Három különböző Pinot Noir : Síkhegy, Pajados, Grőber, melyek folyamatosan versenyeznek egymással, de közben arra hivatottak, hogy egységet alkossanak. Megtestesítik mindazt, amiért dolgozom.” - Gál Tibor